az van kedves tik, hogy ismételten kurva jó vagyok! jó fogalmazzunk úgy, hogy éppenséggel nem vagyok annyira szar. de a lényeg az, hogy ebben a kedves bejegyzésben a süteményeim evolúcióját mutatnám be, vagy az enyémet? a történések már jó régen elkezdődtek mert zsenge koromban már elkezdtem gyártani a jobbnál jobb és ehetetlenebb süteményeket, de mivel nem figyeltek fel zsenialitásomra abbamaradt ez a hobbim. DE MOST, amikor realizálódott bennem,*h csak megijedtek forradalmi újitásaimtól, (szalámis palacsinta) amelyek fényévekkel meghaladták a kor szellemét, illetve elkezdtek rettegni, ha nyilvánosságra kerülnek ezek a dolgok, a társadalom meg nem értése felboríthatják leleki egyensúlyomat minek hatására önbizalmam apadásnak indul ami negatív hatást gyakorolva belső békémre évezredek alatt emészti fel lényem egészét. DE MOST, elég stabilnak érzem magam ahhoz, hogy nyílvánosság elé tárjam hihhhetetlen műveimet. huhh há most írtam először bevezetést, széttoccsan az agyam magamtól...
a dolog, pár hete kezdődött. egyszercsak elfogott egy jól ismert érzés...valami édességet kell ennem de kurva gyorsan. és egyszercsak elmém legeldugodtabb bokrából ahova má szarni se jár senki előrántottam régi emlékeimet a süteményes időkről, hogy nem is olyan nehéz egy telibebaszott piskótát összehányni. ezért fel is kerekedtem a nehéz és veszélyekkel teli útra ami a nagyszobából a konyhába vezetett. minden alapanyag a rendelkezésemre állt (tojás, cukor, liszt, margarin) így ezeket összekotyvasztva máris sült a kedves sütőben a massza. az jó a piskótában, hogy gyorsan megsül és az egészet le lehet zavarni bő fél óra alatt étkezéssel együtt. igenám, de sajnos édesjószülőanyám belekontárkodott tanácsával a tervembe miszerint nyugodtan basszam bele a fél doboz margarint a tésztába. najó ez úgy nézett ki, hogy még a tojás feltörésénél is remegő ajakkal könyörögtem anyukámmal h nézze már jól csinálom e. na mind1 a lényeg h saját önbizalmam hiánya miatt korlátok közé kényszerítettem magam... így a megsült tészta tocsogott az olajtól. étkezésre alkalmatan művemet csak elfogyasztottuk hiszen nem volt más, illetve kicsit hagytam kiszáradni majd beleáztattam egy kis csokiöntetbe. de ez csak a kezdet volt kedves nézőim! pár nappal később újra felülkerekedett rajtam ez a csillapíthatatlan érzés, de még ennyi időt se akartam baszakodni az egészel így a masszát a palacsintasütőben sütöttem meg. egyszerűen elérzékenyülök magamtól. az kivételesen finom lett. DE MA!!! hát ma gyerekek, orgazmusokat éltem át az agyamtól. a tésztát az újonnan vett szendvicssütőbe helyeztem és kis háromszög alakú piskótákat sütöttem vele. olyan OLYAN az ízük mint a boltban kapható babapiskótáé!!!! édes kis sütik lennek, bekapnivalóak, praktikusak, könnyen szállíthatóak, melegszendvicsnek is lehet álcázni őket.
a lényeg, hogy a mai nappal kiteljesedtem, más nők a szülés után érzik ezt én ennél... azt hiszem a mai bejegyzésemmel is az élet nagy kérdéseit feszegettem, elnézést ha valakinek megterhelő volt.
* anyámlánya nyelvatni támogatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a mondatrészlet. köszönöm!