nohát, ja! visszatérésem a moziba eddig nem várt fordulatokkal járt. mondjuk maga a visszatérés is az. hozzátenném a kezdeti lelkesedés szól belőlem, de rég nem éreztem ily jól magam a bőrömben! csak el ne szóljam magam.

megláttam őket az előcsarnokban és rögtön tudtam, h új barátokra teszek majd szert. a két úriember és a elegánsan nőies hölgy kezdetben csak nézelődött, illedelmesen sörrel és cigarettával a kézben. már indultam feléjük, h tiszteletteljesen megkérjem az urat mellőzze az égő dohányárú használatát a mozi területén belül, de én gonosz előitéletekkel teli ember nem feltételeztem, h ezt magától megteszi fél másodperccel érkezésem előtt. így maradtam a lövészárkomban és figyeltem őket, sajnos gyanakvással telítve. próbáltam győzködni magam, hogy miért is ne illeszkedhetnének be a nyugdíjasok közé, de mikor az egyik úriember belehelyezte orcáját élete párja mellei közé és a pettingelést súrolva tapogatta csókolgatta, átsuhant éles agyamon a kétely szelleme. a hölgy napbarnított bőréhez jól illett virító citromsárga tapadós ruhája ami teste minden egyes szegletét engedni láttatta. tán ezért sem tudott ellenálni neki férfiasan lezser öltözködésű párja. a harmadig tag csendesen tűrte, h kirekesztik a sexualitással megpörkölt porgramból, inkább próbálta megfejteni a bonyolult kirakatot, ami egy plakátból állt. eközben én gyorsan még egyszer megkeresztelkedtem, h isten listáján előrébb kerüljek és elkezdtem fohászkodni, h ne vegyenek jegyet. nem jött be, csak odacsusszantak a pénztár elé és fél óra alatt sikerült is 3 jegyet venniük. beengettem hát őket olyan tiszteletteljesen ahogy csak tudtam hátha szellemem megérinti őket és a küszöb átlépése után illedelmes emberekké változnak. és háthaháthamégisesetleg végignézik botrány nélkül dustin hoffman és emma tompson szenvelgéseit másfél órában. néztem őket ahogy helyetfoglalnak a nagyterem jobb oldalán, kicsit meg is nyugodtam, h senki sincs a környékükön. a második reklám után azonban az úriember felsőteste eltűnt a milédi ölében. ekkor vasszigorú felettesem elrendelte a kitoloncolásukat a teremből. mire megközelítettem őket a férfi előbújt élete értelmének a bugyraiból és leteremtett egy nénit, h miért nem találja meg a helyét. akkor felszólítottam, hogy ha nem marad csendben nem indítjuk el a filmet. a másik tragédiát az jelentette számára mikor a kisfilm ment. a terem tudtára adta, h neki ez nem nyerte el a tetszését és muszáj e ezt nézni, akkor mondtam neki h nem kötelező, nyugodtan hagyja el a termet. sajnos nem tette. így hát bent maradtam a teremben és vártam mi lesz. 5 percbe telt mire a morgolódások után felháborodva beközölte, h ezek nem tudnak magyarul? mi ez a szar? akkor megpróbáltam a hölgyet megkérni segítsen abban h nyugodtan lehessen nézni a filmet, de csak mondogatta a pali h nem mondták nekik h nem magyarul megy a film, ésakkor végre lecsaphattam a magas labdát. kedves hölgyem, tisztelt uraim! ha kifáradnak velem a pénztárhoz, visszaváltjuk a jegyeiket. erre megindultak. a pénztárnál megtörtént a tranzakció, majd elhagyták az épületet. legalább 1 percre... az úriember rájött h a mozi toálettjét óhajtja megtisztelni vizeletével és még ki tudja mivel. beengettük, elvégezte, kiment. 2 perc múlva visszatért a barátjával. bementek, megcsinálták amit akartak, kimentek. majd ráadásnak megjelent az asszonnyal is még egy mosdó utazásra. az kicsit több időt vett igénybe. utána örökre kiléptek az életünkből, legalábbis eddig úgy tűnik...vajh mi lehet velük azóta?

ha nem fogadtok vissza a moziba, ezt nem tapasztalhattam volna meg! köszönöm nektek!