kedves szeretetteljes gyermekeim, eme beszámoló nagy részét ittas állapotban sikerült kifossantanom magamból így fogyasszátok. rendszeresebb bejegyzéseket természetesen nem tudok garantálni, mert cseszett lusta vagyok, de ezt a históriát mindenképpen szerettem volna leközölni, hisz oly közel áll jeges szívemhez...

szóval nüüünk gyanútlanul virradt a 10ére mit sem sejtve az aznapi meglepetésekrőő, dehá ezért meglepetés! teljesen lelketlenül készült majd indult munkába, hogy végigzabálja illetve az alvás mezeit súrolva töltse a nap nagy részét, miközben maximum 3 jegy lekezelésében vegyen részt, ami nem feltételezett senkiben sem túl nagy elkötelezettséget a munkája iránt. de hát ezt nem is cáfolta soha, úgyh inkább beült egy filmet megnézni, a fantasztikus ünnepnapra hivatkozva. azt azért tegyük hozzá, h munkáját egy másik jegykezelő nevezetesen norbert úr látta el, úgyh mielőtt mindenki szívrohamot kapna kijelenthető, h senki sem maradt lekezeletlen jegyek nélkül. hurrrá!

főhősünk, már arról ábrándozott h pár órán belül otthon lehet és egy unalmas ám de szar filmmel megünnepelheti önnönmagát. a nap első meglepetése a keresztanyjának illetve annak porontyának megjelenésében testesült meg. kifejezetten főhősünk születésének évforulójára emlékeztek meg ezzel, egy kifinomult ajándékcsomag kíséretében. de ami igazán megérintette az ünnepeltet, h csak miatta jelentek meg teljes fizikai mivoltukban a helyszínen. csak h értse a nagy közönség, ilyen még tán sosem fordult elő. egy évben ha egyszer étekeztek egymással ezek a jóemberek. azt még hozátenné a szerkesztő, h mostanában igen nagy mennyiségű szakmai jegyet ajándékozott nüüü eme rokonának, úgyh annyira azért ne hatódjunk meg. ami jár az jár...höhhö, najónemjóvóttígy.

a következő váratlan szituáció akkor adódott, mikor az egyik utolsó film beengedése közben norbert (aki olyan szelíd, h nyereg nélkül is lehet rajta vágtázni  a mezőn) kellő határozottsággal, beközölte nüüünek, h be kéne ülnie a film első fél órájára. nüüü szokás szerint indokot várt, vagyis legalább vmi elfogadható füllentést, h miért üljön be arra a filmre amit má látott. norbert határozottsága elillant mint vándormadár ősszel, és kétségbeesve mondta, h ne kérdezzen nüüü semmit, így tudták csak megoldani, menjen csak be. nüü kis agytérfogata ellenére is felfogta a helyzetet és engedelmeskedett munkatársának szó nélkül. (najó egy norbinebasszámáketté...jahogyúúúgyakkójómegyekmá hozzászólás azé volt)

a film nézése közben nüüü agya folyamatosan pergett, vajh mi vár rá künn a zord világban. aztán megnyugtatta magát azzal, h bármily meglepetés is készül, az valószínüleg olyan emberek által szerveződik akik szeretik így nincs oka az aggodalomra. így már csak 600as pulzussal lépett ki norbert hívó szavára az előcsarnokba, ahol is be kellet hunynia a szemét és rábíznia magát embertársa vezetésére. ezt hangos vihogással kísérte, főleg mikor kedves ideiglenes szeme elfelejtett szólni h lépcső következik, ezáltal igen közel került ahhoz h önnön hibáján kívül vízszintes helyzetet vegyen fel igen hirtelen. de az akadály elhárult, józsi a gépész segítségével sikerült túlvészelni ezt a műveletet is, így már 2 férfi kísérte a vinnyogó jányt fel a setét és veszélyes galériára. pár lépés után megállás következett, majd a szem kinyitása engedélyezetté vált....

és hát kedves gyermekeim, olyat ti még nem láttatok! (legalábbis nüüü biztosan nem) a setét galériát hangulatosan világították meg a mécsesek amik a palacsintatortát vették körül. a mellette lévő asztalon, egy üveg pozsgás rosé csillogott a lágy fényben, h megmutathassa színének szeretetteljes mivoltát. nüüü szeme végigfutott a ragyogó arcokon, amik mosolyukkal viszonozták tekintetét azt kérdezvén magukban, h "ugye örülsz, ugye tetszik amit látsz?" közben a kis lángok vígan járták örömtáncukat a helyiségben, mindenki arcán, száján, szemén, szívén. az ember nem kívánhat ennél szebb látképet...

természetesen felhangozz a születésnapi dal is amit valószínüleg senki sem kívánt a háta közepére sem, dehát csak sikerült ezen is túljutni, h igazán helyet adhassanak az örömködésnek.
nüüü szeme elsőre megakadt egy másik szempáron ami mindenkinél jobban csillogott, az izgatottságtól, és a szeretettől. orsi alig bírta a stresszt, hiszen ez volt élete első palacsintatortája, majdhogynem már sikoltozva ugrált mire kiderült amit alkotott a 600 órás munkájával egyszerűen fenomenális! a feszültséget átváltotta a felszabadult hahotázás mindekét fél számára, igazolva az ügy sikeres kimenetelét.

a történet miszerint orsi 3 órán keresztül készítette a desszertcsodát, még ízesebbé tette az étkezést, amit a kellően fanyar és gyümölcsös rosé kísért végig az akkor már lámpafényben úszó galérián. a meghitt pillanatot még az olykor idegesítő üzemvezető sem tudta megtörni, még a "február elején nem tudom kiadni a szabadságokat mégsem"(kiafaszomkérteee??) illetve "az operaház kazánfűtőt keres" (....)megható témafelvetéseivel sem. ezen már csak röhögni lehetett...

és ezzel még mindig nincs vége a szépségeknek kedves gyermekeim! nüüü levitt egy kis maradék finomságot a tékás leányzónak, had kóstolja meg szeretet tortáját (khm én kérek elnézést...höhhö) ahol is még folyt a munka, jöttek a kölcsönzők rendületlenül. az egyik tag kiváncsian kérdezte, h ki a szülinapos. választ kapván, nüüü felé fordult h egy kézfogás kíséretében minden jót kívánjon majd eltűnt. pár perc elteltével azonban váratlanul visszatért, kedves határozottsággal (amivel norbert próbált élni egy órával azelőtt) megkérte a jelenlevő lányokat, h még vagy 4 percig ne zárjon be a téka. a megszeppent tékás biztosította arról, h így fog tenni nem értvén, h ez most miérhogyanmerre. természetesen a kedves jó nüüü nem bírta kivárni mivel sürgős üríthetnékje támadt(csak hogy hű legyen önmagához és a bloghoz) és elhagyta a helyszínt, h mire elvégezze dolgát keresés tárgyává váljék, hisz vmi történt addig a tékában! hujj de izgalmas remélem ti is izgultok nyájas olvasók, h vajh mi történhetett ezidő alatt?!

háát ha hiszitek ha nem, egy pincér bukkant fel a kávézó felől egy tálcát libegtetve a kezében amiben 4 pohár jó minőségű rózsaszín nedű örvendezett új gazdáinak, azzal a felkiáltással h hol is van a szülinapi ünnepség? szóval a kedves ismeretlen úriember gondolt egyet és egyértelmű tanúbizonyságot tet az emberi jóindulat létezésére...


így lett nüüü születésnapja váratlanul tökéletes és örök emlék!

ezt kiegészítvén még megemlíteném, h igen jól esett szülőapám meglepetés ebédje ami hortobágyi húsospalacsintát és utána saját készítésű mesés somlói gáluskát foglalt magában. valamint kisháá 800 borítékos agyfasz képeslapja máriával, a kedves smsek(márta volt a förszt azerbajdzsánbó), hívások, további fántásztikus ajándékok. majd a levezető ebéd édejószülőanyáméknál ahol megintcsak orgazmálni lehetett a párádicsomleves-dübárri+sültkrumpli-dédireceptbő nani által megalkotott csoda csokitorta kombinácijójátóó. hmmm! úgyh nággyon szépen köszönöm mindenkinek a közreműködést!!


dánke für di figyelem!