Az úúgy volt kedves gyermekeim, h egy kellemes puskinos műszak után hazavágódtam 10 fele, h irdatlan gyorsasággal összepakoljam a cuccaimat, megtisztítsam testemet valamint parókámat, elkészítsem a szendvicskéket és 1 óra alatt annyit aludjak mintha 9-10 órám lenne rá. Végülis minden sikerült, a pihenésen kívül. Így a mindenen röhögjünk életérzés került előtérbe, amikor 3:20kor kivágódtunk a ház kapuján. Ott egy nagyon kedves angol leány várt minket aki csatlakozott a fantasztikus utazáshoz a háztól a reptérig. Csodálatos beszélgetéseket folytattunk vele angolul, aminek már az lett a vége, h mondtunk vmi angol szót (ami sokszor egy mondatot jelentett) és elkezdtünk röhögni. Hülyék voltunk mint a seggem, de legalább telekacagtuk a repteret. El is reppent így 2 órácska, és máris a repülő lágy ölébe fészkelhettük magunkat, h kómába esve töltsem az út hn részét. Orsi már nem volt ily szerencsés mivel ő ült középen és a mellette ülő úriember először egy vietnámi levest vagy miazanyámat étkezett ami szerinte rohadt büdös volt, majd tüsszögő rohamot kapott, míg nem jutott zsebkendőhöz. Én azt hittem csak félálomban voltam, de mivel ezekre egyáltalán nem emlékszem, valszeg erősen nem voltam tudatomnál. Tán jobb is. Komplikációmentesen landoltunk eindhoven kecses kis repterén, ahol rátaláltunk pár ismerős magyarra úgyh egymást erősítve vételeztük meg a buszjegyet ami a vonathoz vitt, ami aszterdamban rakott le. Úgyh 11 fele már a kerékpároktól és villamosoktól izzó amszterdami levegőt szívhattuk kis tüdőnkbe. Tímea segítségével megvételeztük a 4 napos páblik tránszport csipkárd-ot, így máris felpattanhattunk a 2-es vellamosra, természetesen szigorúan csak a becsekkolás után. Mer h be és ki is kell csekkolni a villamosoknál kedves gyerekek, ezt ne feledjétek ha amszterdamban kötnétek ki véletlenül. Tulajdonképpen ez beleivódott a dnsembe mivel 800x bemondta a férfiasan selymes hangú úriember a hangszórókba. Fél óra villamosozás után kellemes émelygéstől szenvedve érkeztünk meg szálláshelyünkre. Természetesen a rosszullét csak engem kerített a hatalmába, mert h ezek a retek villamosok gyök kettővel közlekednek, illetve élesebbnél élesebb kanyarokat vesznek be, meg 3 méterenként állnak meg, h biztosan kiokádjam magam magamból. De még szerencse h a nap további részében csak 600x szálltunk villamosra. Mert h nem pihengettünk a szálláson ahogy minden épeszű ember tenné, hanem belementünk a városba de durván. Az ajtón kipattanva eszembe jutott h a bőröndbe maradtak az esernyők. Há kell az nekünk?? Nemkeee há mér kéne amszterdamban csak 523 liter eső esik napontaaa….úgyh természetesen nem mentünk vissza, h fél perc alatt magunkhoz vegyük eme praktikus tárgyakat. Mit gondoltok szerelmetes gyermekeim esett e az a redvás eső aznap? Ííígyvan úúgyvan, párszázszor eláztunk mint a picsa, de legalább hideg is volt, h teljes legyen az összhang. Mitnemondjak, nem emlékszem kristálytisztán minden pillanatára az aznap történtekre. Mivel délutánra már elomdhattam magamról h másfél napja nem aludtam. Úgyh egyszercsak azon kaptam magam, h fél órája női és férfi nemiszerveket nézegetek különböző megtestülésekben a szex múzeumban. Ami egy ideig lekötött, aztán mikor az 1800as évekbeli fotográfiákhoz értem s csak nem akartak elfogyni a harcsabajszú merev bránerrel akciózó úriemberek kompozíciója a kislányos valamint unott arcú hölgyek társaságában, má visszasírtam, a modernebb pornóképeket ahol miszter 40 centis farok pózolt büszkén hetyke mosollyal az arcán, illetve egy hölgy nagy átéléssel kortyolgatott bele élete párja vizeletébe, hogy az agyon piercingezett és kifeszített női nemiszervőrl ne is beszéljünk. Úgyh mire a végére értünk eme kiállításnak belefáradtam a sok baszásba, hiába nem jutott túl sok szerepem benne.(most sem…) Pedig el kell mondjam kedves gyerekek, h minden második percben szembe jött velem életem párja. Én nemtom ezeket tenyésztik e ott, de a többiek csak a folyamatos sóhajtozásaimra lettek figyelmesek. Meg h néha elhagyta a számat egyegy ilyennincsgecci, háezkész. A fennmaradó időben meg felsikoltottam h deeééédesaza kutyaaa! Biztos idegnyugtató hatásom lehettem…Nodeminegy ezután tova haladtunk egy kocsma szerüségbe, ahol végre találkozhattunk henrikékkel, igaz a lelkesedésünket palástolta a nem túl magas energiaszintünk, mely leginkább egy friss halottéval vetekedhetett. Úgyh durván élve először egy teát majd egy kávét fogyasztottunk el 2óra alatt, h készek legyünk a elhantolásra, ami csak azért nem következett be mert ahhoz se volt elegendő erőnk. Úgyh visszakúsztunk a szállásra, ahol gyorsan megajándékoztuk örökbefogadóinkat egy igazmagyar borral és egy még igazmagyarabb rubik kockával. Nagy volt az öröm a háznál, úgyh álomra hajtottunk megfáradt fejünket, h másnap legjobb formánkban tündökölhessünk aaaaz ESKÜVŐŐN!
